Marie-Julie Jahenny látomásaiból
A következő üzeneteket a Katolikus Egyházban kapta egy kiváltságos lélek a 20. század második felében – különösen a liturgiában bekövetkező – változásokkal kapcsolatban. Marie-Julie Jahenny az egyik legnagyobb misztikus és stigmatizált a Katolikus Egyház történetében.
Marie-Julie Jahenny, a La Fraudais misztikusa és stigmatizáltja 1850. február 12-én született egy kis faluban Bretagne-ban (Franciaország nyugati részén), Blain-ben. Öt gyermek közül ő volt a legidősebb. egyszerű, jó szüleik mély hitben nevelték fel őket, amelyről a bretonok mindig is híresek voltak. Urunk nagy kegyelmekkel halmozta el őt az első szentáldozásától fogva, melyekre Julie egyre növekvő odaadással válaszolt. A húszas évei elején csatlakozott a Ferences Világi Harmadrendhez, hogy még inkább Istennek szentelje magát a világban.
1873-ban megkapta a mennyből a legfigyelemreméltóbb misztikus ajándékot: a stigmákat, így 23 éves korától haláláig, látható módon viselte testén 60 éven át Urunk Szent Sebeit, és ez egyedülálló még az Egyház stigmatizáltjainak történetében is. Urunk Szent Kezeinek, Lábainak és Oldalának Öt Sebe mellett Marie-Julie részesült a töviskorona és a kereszthordozás által a mi Urunk Szent Fején és Vállán keletkezett Sebekben is, valamint az Ő megkínozása és megkötözése által okozott Sebekben. valamint más misztikus Sebekben. A stigmatizált Marie-Julie a megváltó szenvedés életét élte áldozatként egy kis házban, La Fraudais falujában, Blain közelében.
Így teljesítette Áldott Urunk azon kívánságát, hogy engesztelést nyújtson Franciaország és a világ bűneiért. Gyakran részesült látomásokban Jézussal és Máriával, valamint a prófétai világosság adományában. Az általa közvetített mennyei próféciák és figyelmeztetések igazságát, – melyeknek alázatos hírnöke volt -, igazolta mély egyszerûsége és becsületessége, példaértékû engedelmessége szellemi vezetőinek és püspökének, és természetesen mindazok teljesülése, amelyeket hosszú életében megprófétált. Megdöbbentő pontossággal előrejelezte a két világháborút, X. Szent Pius pápa megválasztását, az egyház különféle üldöztetéseit, a támadásokat és a hitehagyó Franciaország végzetes sorsát. Sok látomása még csak ezután bontakozik ki. Az Utolsó Időkre vonatkozó figyelmeztetéseit mindenkinek, „akiknek fülük van a hallásra”, el kell olvasnia.
Marie-Julie-nek csodájára jártak kora tudósai, folyamatosan vizsgálták, a hitetlenkedők és a büszkék megvetették, viszont csodálta őt egész életen át tartó barátja, Monsignor Fourier, Nantes püspöke és az az odaadó kis kör, akik életük munkájával terjesztették üzeneteit a hálátlan és javíthatatlan világnak. Mennyei jutalmát 1941. március 4-én érte el. Vak, süket, néma és nyomorék életének utolsó éveiben csodálatosan módon már egyedül az Oltáriszentségből élt.
Bizonyára nem megyünk el könnyedén mindamellett, amit Isten rábízott a mi szomorú napjaink megsegítésére.
1880 September 28
Marie-Julie tanúja volt a mi Urunk és Lucifer közötti párbeszédnek.
Az 1880. június 3-i extázisa során Urunk feltárta, hogy Lucifer miként jár majd el. Megszólítja a papokat: „Ti nagy piros köpenybe öltöztök. Adunk nektek egy darab kenyeret és néhány csepp vizet. Mindent megtehettek ezekkel, amit akkor tettetek, amikor Krisztushoz tartoztatok.”
És a pokol hozzátette: „Megengedjük nektek, hogy ezt minden házban és még az égbolt alatt is csináljátok.”

Gyerekeim, mondja az Úr, ne lepődjetek meg semmin. A Szentáldozatból semmi nem marad, a hitnek semmi nyoma nem lesz.”
1881. február 11
A Boldogságos Szűz Mária így kezdte: „Gyerekeim meggyalázzák Isteni Fiamat. Elérkezik az idő, amikor a katolikus doktrinákat lábbal tapossák és mocskos sárral kenik be. Már elkészítettek mindent. Még a nagy válság előtt természetellenes doktrinákat fognak kidolgozni, és a Pokol tollával, melyet az elátkozott lelkek mérgébe merítettek bele, fogják azokat létrehozni. Ezzel a bűnös tanítással megmérgezik a fiatal szíveket, akiket Én gyengéden szeretek. Az igaz hitet félredobják.”
1881. március 24 .
A Szent Szűz még hozzáfűzte: Azokat, akik jól szolgáltak Engem és hívtak Engem, akiknek áldott képem ott van a házukban, akik maguknál hordják a rózsafüzért, és azt gyakran imádkozzák, meg fogom védeni, érintetlenek maradnak mindenkivel együtt, aki hozzájuk tartozik. A Mennyből jövő hőség elviselhetetlenül forró lesz, még a zárt házakban is. Az egész mennybolt tűzben fog égni, de a villámok nem hatolnak be azokba a házakba, ahol szentelt gyertya világít. Csak ez a fény véd meg titeket.
1881. június 9 .
„Dicsőségem magasából látom, ahogy az emberek mohón csatlakoznak ehhez a bűnös, szentségtörő, gonosz valláshoz… a valláshoz, mely a mohamedánhoz hasonló… látok püspököket csatlakozni.”
A föld szerelméért sokakat elveszítek papjaim közül; a hívők hitükért halnak meg, inkább, minthogy csatlakozzanak a becstelen valláshoz.”
1881. október 25
Hamarosan meglátod azokat, akik az Egyházat irányítják… életüket és erejüket azoknak adják, akik EGY VÉGZETES KORMÁNYT HOZNAK LÉTRE… bezárják a szentélyeket… és átadják magukat a pokol rendellenességeinek.
A legrosszabb bűnöket szégyen vagy megbánás nélkül követik el… a papok nagy része ÁTÁLL AZ ÖRDÖG OLDALÁRA.”
1882. június 29.
Péter apostol azt mondta: „Az Egyház megismeri a szenvedést, mielőtt teljesen bezárul. A legnagyobb gonoszságokon fog keresztülmenni, nem beszélve nagyszámú gyermekéről, akik megtagadják, mert ragaszkodnak olyan emberek ígéreteihez, akik a szavukat nem tartják meg, ezzel megsemmisítenek mindent, ami a legszentebb; és ők Isten Fiát majd a legnyomorúságosabb szavakkal fogják illetni. Az Istentől örökre elválasztott lelkek száma meghaladja az emberiség háromnegyedét.”
Az apostol sír, miközben azt mondja: „Az Egyház nem vész el, de szenvedni fog. A vele kapcsolatos gonoszságok oly mértékben megnövekednek, hogy az őt szeretőknek megszakad a szíve. Hosszú ideig szenvedni fog, mindenütt szenvedni fog… valamivel hosszabb ideig Franciaország határain kívül; mivel itt a szenvedések lerövidülnek, de rövid idő alatt nagy mélységet érnek el.”
1882. október 26.
1882. október 26-án a mi Urunk bejelentette, hogy Franciaország el fog szakadni Rómától: „Az Egyházmegye szíve lázadni fog és nem békül. Kiáltó, fenyegető szavai nagy remegést okoznak. Azokban a napokban, amikor a nagy bosszú homálya küzdelmekkel és konfliktusokkal veszi körül az embereket, ez a pásztor, a többiekhez hasonlóan, nem veti többé alá magát a római pápa parancsainak… amikor halandó emberek hatalma – romlott, korrupt embereké, akiket szörnyű halál fenyegetésével tartanak sakkban – amikor ez a hatalom egy RÉMÜLETET KELTŐ VALLÁST rendel el az egész (francia) királyságban.
Látom, hogy csak kevesen csatlakoznak ehhez a valláshoz, amitől remegni fog az egész világ. Dicsőségem magasából látom, ahogy vidáman belépnek ebbe a bűnös, aljas, szentségtelen vallásba. Látok Püspököket csatlakozni. Sok, nagyon sok Püspököt. Ah! A Szívem halálra sebződik – és habozás nélkül követi őket az egész nyáj, rohanva a kárhozat és a pokol felé. Szívem halálos sebet kap, ahogy Passióm idején. Mások is követik ezeket a francia Püspököket. Még ha el is mondanám, hogy mit fognak találni ennek az aljas és rémületes vallásnak a mélyén, ezek a püspökök és papok még akkor sem hagynák ott. Biztos lehetsz benne, gyermekem, hogy a püspökök és papok nem azt támogatják, aki az ország felemelésére van hivatva, hogy őt csak nagyon kevesen fogják támogatni. ŐK A KIRÁLY ELLEN LESZNEK.
1882. november 7.
Vihar tombol Krisztus Vikárja /a Pápa/ körül. Az egyházatyák gyűlése a Világegyetem Atyjával szemben állítja fel tanácsát”.
1884. október 27 .
„Rövid időn belül, lányom, csak néhány pap marad, aki engedelmeskedik a fénnyel teli hangnak, aki a Legszentebb Egyház vezetőjeként a föld minden emberének parancsol.”
1902. november 27 és 1904 május 10
Urunk és Miasszonyunk bejelentette az összeesküvést az „új mise” bevezetésére:
„FIGYELMEZTETÜNK BENNETEKET! Azok a tanítványok, akik nem az én Evangéliumomból valók, most keményen dolgoznak annak érdekében, hogy elképzeléseiknek megfelelően és a Lelkek ellenségének hatására olyan MISÉT készítsenek elő, mely az Én Szememben UTÁLATOS szavakat tartalmaz. Amikor elérkezik a végzetes óra, amikor papjaim hitét próbára teszik, ezeket (a miseszövegeket) a második időszakban celebrálják.
Az Első időszak az Én papságomé, amely Létezésem óta létezik. A második az üldöztetésé, amikor a Hit és a Szent Vallás ellenségei beteszik formuláikat a második celebráció könyvébe. Ezek az alávaló szellemek ugyanazok, akik keresztre feszítettek Engem és várják az ÚJ MESSIÁS királyságát!”
1904. május 10
1903. szeptember 24
Miasszonyunk azt mondta: „Ez az idő az ő idejük lesz, MIVEL ISTEN ORSZÁGÁNAK ELJÖVETELÉT MEGELŐZI A FÖLDÖN A GONOSZ URALMA”, és (a LaSalette-i Szűzanya) 1901. szeptember 19-én hozzátette, hogy ezek a kinyilatkoztatások megvalósulnak, miszerint „AZ EGYHÁZ LEGTÖBB VEZETŐJE ELBUKIK, ÉS NEM AKARJA MEGLÁTNI A VILÁGOSSÁGOT. A papság értelmetlen illúziókat kerget a GÖRBE UTAKRÓL, A BENSŐ ÉS SZÓBELI IMÁDSÁG ELHAGYÁSÁRÓL. A megértően viszonyuló szegény emberek elhagyják az egyházat, és másutt keresnek szórakozást… a szegény emberek, szegény Franciaország és a szegény papság önzőségük miatt elvesztik az ÖRÖK BÖLCSESSÉG IGAZI FÉNYÉT. „
Marie-Julie arról is beszélt, hogy a legutolsó válság idején: „sok lelket pokoli szellemek szállnak majd meg és vesznek birtokukba, és ezeknek a lelkeknek az ördögűzéséhez az Egyház Atyáinak nagyszámú penitenciájára és áldozatára lesz szükség, hogy a Menny megvívja a nagy csatát”, és hozzátette: „amikor az Egyház imádsága megparancsolja a pokoli szellemnek, hogy távozzon, mindig legyen rajtunk a Kereszt, a Legyőzhetetlen Fegyver, amely leigázza és kényszeríti a szellemet, hogy visszatérjen a pokolba."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.