Néhány orvosi tanács (A tiszta férfiúság 46. rész)

 

Budapesten 1952-ben szociális egészségvédelmi kiállítás volt. A Magyar Sexualetikai Orvos társaság ott többek között az alábbi két táblát is kifüggesztette, amelyeknek minden szava méltó a komoly keresztény orvosok felfogásához.

Az egyik figyelmeztető táblán ezek olvashatók:

Az önmegtartóztató élet tízparancsolata.

1. Egyszerre ne egyél sokat. 3 órával lefekvés előtt vacsorázz, kevés és könnyen emészthető ételt fogyassz vacsorára.

2. Ne igyál szeszes italokat, sok teát, erős kávét; ne egyél erősen fűszerezett ételeket és sok húst.

3. Legyen mindennap rendesen széked, mert a székrekedés az altestben vérpangást okoz.

4. Hűvös helyiségben, kemény matracon, jobb oldaladon feküdve aludj, takarózásra könnyű, ne túlmeleg takarót használj, dunyhát semmi esetre.

5. Kerüld reggel az ágyban való heverést; kelj fel, mihelyt ébren vagy, öltözeted ne legyen elpuhító.

6. A bőr tisztaságára különös gondot fordíts, mosdjál minél nagyobb testfelületen, fürödj sokat, ha lehet, ússzál. Az esti langyos fürdő a nyugodt alvást is elősegíti.

7. Mozogj minél többet, szeresd a természetet, űzz lehetőleg valami sportot, de legalább naponta egy órát tölts erős járkálással.

8. Kerüld a sikamlós könyveket, folyóiratokat, képeket, az erkölcstelen beszélgetést folytatók társaságát, a léha és erkölcstelen szórakozó helyeket és táncot.

9. Igyekezzél magadban és magad körül erkölcsileg tiszta légkört teremteni, a legsikeresebb védekezés a támadás.

10. Keresd az Istennel való személyes kapcsolatot, olvasd kijelentését, tárd ki előtte lelkedet, hittel várd meghallgatásodat, élj az Ő állandó jelenlétének tudatában.

 

A másik táblázat így szól:

 

A házasodás tízparancsolata.

1. Mihelyt tested kellőleg kifejlődött és család szerény eltartására megvannak anyagi feltételeid, minél előbb házasodjál.

2. Fiatal éveidet elsősorban arra használd, hogy készülj fel minél alaposabban a nagy életharcra.

3. Nőtlen korodban minél kevesebbet költs szórakozásra s tedd félre a megtakarított pénzt a családalapításra. Szeszes italt ne igyál, ne dohányozzál.

4. A házasságra ne úgy tekints, mint élvezetek forrására, amikor minden szabad lesz, mert a házaséletnek is megvannak a maga nehézségei, kísértései és harcai.

5. A házasság komoly életfeladat, a kötelességek hatalmas tömege, éppen ezért a férfias lelkület számára alkalmas küzdőtér.

6. Élettársat ne anyagi előnyökért válassz, mert rossz gazdálkodás vagy sorscsapások nagy vagyont is tönkre tehetnek! Anyagi létedet munkára és takarékosságra építsd.

7. Ne is a tetszetős testi külső legyen előtted a fontos, mert a szépség elhervad és ha megvan is, kétes értékű kincs, mert sok kísértéssel jár együtt.

8. Az élettársban a lelki tulajdonságokat keresd, a hűséget, szorgalmat, takarékosságot, gyengédséget, türelmet, tisztaságot – s magad is ilyen légy.

9. Éppen ezért az élettárs választását ne hamarkodd el, ismerkedjél meg alaposan választottaddal a mindennapi életben s ne indulj pillanatnyi ötletek és hangulatok után.

10. A jegyességed ne legyen túl hosszú, kerüld a tisztátalan, érzéki együttléteket, készülj szent komolysággal az előtted álló nagy életfeladatokra. Legboldogabb az Istenben hívő lelkek harmonikus kapcsolata.

 

Íme láthatod, hogy amit a keresztény erkölcs lelkiismereted nyugalma s jellemes életed zavartalan fejlődése érdekében megkövetel tőled, mindazt előírja s megköveteli a komoly orvosi tudomány is.

Mindkét táblázat 10. pontja azonban fölvet egy olyan magasztos gondolatot is, amelyről bővebben szeretnék most elbeszélgetni veled; és ez a vallásos élet és a tiszta élet közti összefüggés.

Egy atyai jóbarát.

Keress magadnak lelkiatyát! Nemi dolgokról ne kérdezősködjél soha, de soha – barátaidnál! Ha vak vezet világtalant, mindketten gödörbe esnek. Hős adhatna felvilágosítást nagy problémáidhoz olyan valaki, aki maga is hasonló kérdések súlya alatt vergődik és aki esetleg «felvilágosító» közléseit maga is igen zavaros forrásokból, erkölcstelen ponyvatermékekből és hasonló beszélgetésekből meríti. Ezek a «tapasztalt» barátok rendesen olyan hangon, oly durván, könnyelműen beszélnek ezekről a végtelenül komoly dolgokról, hogy beszédük után lelked csak nyugtalanabb, fantáziád hevesebb, izgató képekkel telítettebb lenné. Találóan írja a Szentírás: Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, gyávával háborúról, becstelennel becsületességről, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra! De keresd fel gyakran a jámbor embert, kiről tudod, hogy Isten félelmében jár. (Jéz. Sir. 37,12-15.)

Ne keress kételyeidre választ lexikonokban s úgynevezett orvosi könyvekben sem. Amiket ilyen címen árulgatnak köztetek, azok rendesen fércmunkák, amelyek nem a komoly oktatást akarják szolgálni, hanem még inkább izgatják az amúgy is lángoló ifjú képzeletet. E téren, mint annyiszor említettem, úgysem a tudás dönti el a küzdelmet, hanem az akarat. Ismerheti valaki az emberi szervek működését s a visszaélőkre váró veszélyeket a legutolsó részletekig, mégis beleeshetik s benn vergődhetik az erkölcstelen életben, ha nincs tudatos munkával kiművelt, fegyelmezett, erős akarata.

Azt azonban igenis ajánlom, hogy kételyeiddel ne maradj magadra. «Jaj a magányosnak, – olvassuk a Szentírásban – mert ha elesik, nincs ki felemelje.» (Préd. 4,10.)

Hát kitől kérj felvilágosítást, ha megrohannak a komoly kérdések? Legelsősorban édesapádat, anyádat vagy hittanárodat keresd fel. Ha szüleid rá nem érnének, vagy félnél hozzájuk egészen őszinte lenni, vallásod valamelyik papjához vagy hittanárodhoz mindig teljes őszinteséggel fordulhatsz. De aztán légy hozzá egészen őszinte; s érezni fogod, hogy ha csak elmondtad is neki küzdelmeidet, kísértéseidet, máris megkönnyebbült a lelked és félig már győztél. Ne gondold, hogy visszaél bizalmaddal, ha forrongó lelkedet a maga teljességében feltárod előtte. Nem fog megvetni küzdelmeidben, sőt megtiszteltetésnek érzi, hogy nyíltságoddal fölkerested őt. Tudja, hogy ha ő nem felel nehézségeidre, hát szerzel magadnak máshol választ; olyat, amilyenben nem lesz köszönet. Tudja, hogy úgy bolyongsz a fejlődési kor küzdelmeiben, mint útját tévesztett magános vándor a csillagtalan éjszakában. Amit azonban tőle hallasz, ne add tovább meggondolatlan fecsegessél társaidnak; jusson eszedé be, hogy ez a tudásod szent kincs, amelyet napfényre hozni másoknak talán még időelőtti lenne; hogy éles kés van nálad, mely ha téged nem is sebez már, de társaidnak még kárára lehet.