„Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!”

„Mondá Péternek: Igy nem virraszthattatok-e velem egy óráig? Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek. A lélek ugyan kész, de a test erőtlen” (Máté 26,39-41). 

 

Az ember meg nem állja helyét, hacsak az Isten meleg lehellete nem éleszti. Kísértéseitek s nehézségeitek közt tehát nagy szellemi munkát kell kifejtenetek, hogy a mulandóságból s a romlandóságból kiemelkedjetek. Azt a szerencsés fölpillantást, melyben a lélek öntudatára jut erkölcsi nagyságának a világ töprengésével szemben, – azt a fáradalmat, mellyel az Isten hegyeire emelkedik s az Isten kegyelmét úgy tanulja megbecsülni, hogy nem adná oda semmiért; azt a meleg lehelletet, melytől hideg világban is megolvadnak a szívek, s azt az érzületet, mely a láthatatlan jót szereti s e szeretettől bűnt utál s rossz hajlamokat fékez: imádságnak hívjuk. Ó fölséges, áldásos, hatalmas munka, mely világokat emel, örvényeket áthidal, föld göröngyéhez láncolt embert hőssé avat, te légy sorsom, napszámom! Míg érzéketlenül s passive viselkedem, nem győzök; de lelkem dolgozni, feszülni, emelkedni akar, a sár legyőzéseig, az állat leküzdéseig, az ember színe-változásáig. Úgy kell imádkoznom, hogy imám erkölcsi erőfeszítés legyen, – hogy komolyan s elszántan akarjak elérni szebb, tisztább, erősebb lelkületet. Az ily imádkozók az Isten szájának meleg, teremtő lehelletét érzik. 

 

Ez a küzdelmes, bajvívó Jézus visszatér tanítványaihoz, s alva találja őket. De imája nem teszi rideggé, élessé; nem vetkőzik ki emberies, gyöngéd, elnéző lelkületéből; hisz ő átérezte, hogy a lélek kész, de a test erőtlen. Szelíden figyelmezteti, hogy imádkozzanak s virrasszanak, hogy imádkozzanak vele. Ő, a nagy küzdő buzdítja álmos testvéreit, példájával, szelíd szavával nógatja a lélek nagy kötelességteljesítésére. – Kettőt tanulok, először azt, hogy buzgalmam, elmélyedésem, fokozott lelkiéletem ne lépjen föl soha sértő, kemény modorban aluszékonyabb testvéreim ellen. Buzdítsunk komolyan, adjunk példát még komolyabban, de ne legyünk érdesek. A másik tanulság édes: Jézussal szívesen imádkozom; ha az ő érdekében bűn s nyomor ellen küzdök imámban, édes lesz a tudat, hogy Jézussal teszem. Imaórámat e zöldcsütörtöki hangulatban végzem; virrasztok vele egy óráig! 

Prohászka Ottokár