Légy lovagias! (A tiszta férfiúság 39. rész)

 

Ugye fiam, mennyire imponálnak neked a történelem hősei! Égy Hannibál, Nagy Sándor, Július Caesar, Napóleon; vagy hogy messze ne menjünk, egy Hindenburg. Pedig nincs nagyobb hős, nagyobb győző a világon, mint aki ösztönös alsóbb vágyait felsőbb szellemi természetének jobb belátása alá tudja kényszeríteni; aminthogy viszont a szellemi uralomra hivatott emberre nincs lealázóbb rabszolgaság, mint a vak szenvedélyek bilincseire verten nyögni. Próbálj erre gyakran gondolni a nehéz pillanatokban, mikor ismét fel kell venned a harcot ösztönös vágyaid ellen.

Legyen rá gondod, hogy az igazi lovaglás szellemet mindig kimutasd a nők iránt. Ne csak mutasd, hanem tényleg erezd is. Mint Schiller írja híres költeményében:

 

«Wie ein Gebild aus Himmleshöh'n

Sicht er die Jungfrau vor sich steh'n.»

(Das Lied von dér Glocke.)

 

De nem ám a túlfinomult negédeskedésre, arra az örökös észnélküli bókolásra gondolok, amit a mai ficsurak neveznek lovagias viselkedésnek, hanem gondolok a középkor igazi lovagjaira, akiknek acélos karjában mindig kész volt a kard a szegények ügyének, érző szívében kész a hajlam a nők becsületének megvédésére. Az az igazi lovag, aki a nőt legelsősorban saját rendetlen testi vágyától és könnyelmű játékától is megóvja. Az a lovag, aki minden nőben, még a szegény szerencsétlen elzüllöttben is ráismer saját anyjának és nővérének nemére, akihez nemtelen vágyakkal közeledni épp úgy alávalónak tartja, mint ahogy nem volna rest megtorolni máson, ha az saját anyja vagy nővére felé közelednék hasonló alávaló szándékkal. Igen, tiszteld a nőt, mint tiszteljük az anyaföldet, melyből az emberiség élelmet, erőt, életet merít. Tiszteld a nőt, mint tiszteljük a virágot, melynek el kell fonnyadnia, hogy gyümölcsöt adhasson.

Női társaságban.

Ha ilyen felfogásod van a nőkről, ki fog az tűnni minden társalgásodban. Külön most még ne keresd a nők társaságát, de ha összejössz velük, ne is zavarodjál meg. Nemes felfogásod kezeskedés lesz kifogástalan viselkedésed mellett. Beszédedben, tekintetedben, játékban stb. soha szem elől nem fogod téveszteni lovagias kötelességedet. És semmi olyast meg nem engedsz magadnak egy leánnyal szemben sem, amit te sem szeretnél, hogy más ifjú tegyen saját nővéreddel. És ha érzed, hogy pl. az a játék, amelybe most fogtatok, már nemcsak időtöltés, hanem bűnalkalom is (pl. ha a zálogot csókkal kell kiváltani stb.), légy ügyes és vidd át másra a játszó kedvet.

Egyáltalában vigyázz rá, hogy férfias jellemedet, akár rokonaid vagy nővéreid is, holmi nőieskedő lágysággal, babusgatással, cirógatással elpuhulttá ne tegyék!

Acélos akarat, hajlíthatatlan hátgerinc, nemes törekvésektől lüktető ifjú tettrekészség, – ezek imponáljanak neked.

Az örökös elérzékenyülés, csókolódzás, kedveskedés, kényeskedés még csak hagyján van a nőrokonok között, de a férfiú ereiben kemény vér keringjen, ne pedig káposztáié és cukros limonádé! «Ábrándozás az élet megrontója». Némelyik fiú a serdülés éveiben hetekig elmélázik valamelyik regényalakon, szövi a jövő óriás terveit s nem is veszi észre, mikor érzelgőssége már érzékiséggé változott át.

Tehát ebből megértheted azt a kívánságomat, hogy a fiúk addig, míg komolyan nem gondolhatnak a megházasodásra, nőtársaságba igen gyakran ne járjanak. Elnőiesednek. Jellemük, ha itt fejlődik ki, nélkülözni fogja a férfias vonásokat. A szerelem nem gyermekjáték s az ifjú évek nem léha kalandokra valók.

Közelebbi ismerkedés egy nővel csak akkor szabad, ha komolyan gondolhatsz már házasságra. Minden más szerelmeskedés könnyelmű játék a tisztességgel s becsülettel.

Hófehér jegyesed.

Sok ballépéstől fog megóvni, ha nagyobb korodban reágondolsz néha arra az ártatlan leányra is, akinek Isten tervei szerint valaha örök hűséget fogsz esküdni, aki most aggódva imázik, hogy habfehér tiszta menyasszonyi fátyolát árnya se érje az erkölcsi gyásznak és aki – valahol ismeretlen vidéken – szűzi ártatlanságát szemérmes gyöngédséggel őrzi meg az ő eljövendő lovagja számára.

Te vagy az a lovag, fiam!

Tényleg ily hófehér-e a lelked?

Tényleg ily tiszta-e a gondolkozásod?

Őrizzed minden erődet, minden tervedet, minden gondolatodat arra a nagy, egyetlen szerelemre, amellyel a sírig magadhoz fogod kötni jövő menyasszonyodat.

Egykori menyasszonyodnak alakja, mint mentő angyal lebegjen előtted és őriztesse meg kincsedet, lelki tisztaságodat, amelyből egykor szerelmed virágai kinyílni s családi életed forrása fakadni fog. A te mostani szeplőtlen, tiszta életed legyen a jutalom szűzi hitvesed jövendő csókjaiért.

Hiszen a legdrágább hozomány a tiszta test és a szeplőtelen lélek, és az igazi férfi csak egy nőt akar meghódítani – az ő leendő hitvestársát.

Tudod, hogy nem lehet boldog a családi életed, ha házasságod előtt nem volt tiszta a nőtlen életed. De ebből, úgy-e, megint az következik, hogy csak abban a korban és csak az az ismerkedés s szorosabb leánybarátkozás lehet tisztességes, jó és megengedett, amelynek házasság a célja; minden más szerelmeskedés könnyelmű játék és jellemtelen léhaság.