"A földön élő hívek segíthetnek a tisztítóhelyen levő lelkeken imával, böjttel, alamizsnával, a szentmise bemutatásával, a szentségek felvételével és búcsúk nyerésével. (2. lyoni zsinat, 1274.)
Nem segít rajtuk a gyász, a sírás, a díszes temetés, a számos koszorú. Az imádság, a szentmise és a jócselekedetek nélkül a sok külsőség néha inkább elvonja a gyászolók figyelmét az elhunyt lelkének értékelésétől.
Amikor Szent Mónika halálos ágya mellett két fiát, Ágostont és Navigiust megpillantotta, így szólt hozzájuk: „Ne törődjetek testemmel. Kevés múlik azon, hogy hol temetitek el. Az egyedüli, amit kérek tőletek, az, hogy bárhol lesztek is, az Úr oltáránál emlékezzetek meg rólam!”
És fia, Szent Ágoston, az ő vallomásaiban így ír édesanyjának fenti kéréséről: „Nem kívánt tőlünk sem pompás temetést, sem hogy balzsamoztassuk be holttestét vagy hogy drága síremléket állíttassunk sírjára. Azt sem kívánta, hogy ama sírba temessék, amelyet még életében hazájában szerzett. Csak azt az egyet kérte tőlünk, hogy Istenem, a te szent oltárodon emlékezzünk meg róla amaz isteni titok végzésekor, amelyen ő életének minden napján megjelent és ahol, mint tudta, a szent áldozatot mutatják be, amelynek vére lemossa az ellenünk való halál kezeírását.”
A tisztítóhely lelkei magukon nem tudnak segíteni, mert az érdemszerzés ideje a halállal lezárult. „Eljön az éjszaka, midőn senki sem munkálkodhatik.” (Jn. 9, 4.) A szenvedés kelyhét nekik az utolsó cseppig ki kell üríteni, mint egykor az értünk szenvedő Úr Jézusnak az Olajfák hegyén. Csak mi segíthetünk rajtuk.
A leghatásosabb segítség számukra a szentmiseáldozat, amely független a szentmise bemutatójának és rendelőjének személyi méltó voltától.
Viszont imáink és egyéb cselekedeteink csak akkor használhatnak a tisztítóhelyen szenvedőknek, ha a megszentelő kegyelem állapotában vagyunk, vagyis nincs halálos bűnünk (Suarez). Mert aki a saját adósságát sem törlesztette, annál kevésbé tudja a másét törleszteni.
Az Egyház szenteltvizet használ a hívek temetésénél ama imádság erejénél fogva, amelyet a vízszentelésnél az Úrhoz intéz. A hívek is meg szokták hinteni a ravatalon nyugvó holttestet. „Ahogyan a szelíd eső felfrissíti a nap hevétől ellankadt virágokat, úgy üdíti a szenteltvíz a tisztítótűzben szenvedő mennyei bimbókat.” (Szent Theodatus)
Az Egyház engedélyezte búcsúk legtöbbjét is fel lehet ajánlani a tisztítóhelyen szenvedő lelkek javára. Elsősorban az elhunytak hozzátartozóinak felebaráti kötelessége, hogy kedveseik lelkéről ne feledkezzenek meg. „Szánjatok meg legalább ti, barátaim!” (Jób 19, 21.) „A tagok egymásért kölcsönösen szorgoskodjanak.” (I Kor. 12, 25.)
De a felebaráti szeretet mindnyájunkat ösztönözzön arra, hogy a közeli hozzátartozókon kívül a tisztítóhelyen szenvedő egyéb lelkeken is segíteni törekedjünk. Ez az irgalmasságnak egyik nemes műve.
Ne gondoljuk, hogy magunkért is van elég imádkozni és vezekelni valónk, nemhogy még másokra is gondunk legyen. A tisztítóhelyen szenvedők javára végzett imáknak és jócselekedeteknek kettős áldása van: használ az elhunytaknak, de használ nekünk is. „Boldogok az irgalmasok, – mondotta az Úr Jézus – mert majd őnekik is irgalmaznak!” (Mt. 5, 7.), és más helyen: „Bizony mondom nektek, amit egynek e legkisebb atyámfiai közül cselekedtetek, nekem cselekedtétek.” (Mt. 25, 40.)
De maguk a tisztítóhely lelkei is hálásak lesznek lelki jótevőikért. Hogy addig, míg a tisztítóhelyen vannak, tudnak-e értünk imádkozni, kétséges. Szent Tamás szerint nem, de más hittudósok (Bellarmin, Suarez) szerint igen. Az egyik apácazárda lakói azt állították, hogy rengeteg bebizonyítható kegyelmet nyertek már azzal, hogy segítségért fordultak a tisztítóhely lelkeihez, akikért ők is sokat imádkoztak.
De még az esetben is, ha a lelkeknek nem volna módjában, hogy értünk imádkozzanak, azalatt míg szenvednek, hálából bizonyára meg fogják azt tenni, ha a mennybe jutnak.
A tisztítóhelyen szenvedő lelkek javára az Egyház külön napot rendelt, halottak napját, november 2-át. Ezen a napon az első világháború óta minden pap három szentmisét mondhat."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.