Ezt tanítja az Egyház terrorizmus elleni fegyveres harcról
Íme a Katolikus Egyház Katekizmusában található tanítás a jogos önvédelemről,
a fegyverek alkalmazhatóságáról, és a halálbüntetésről. Az olyan katolikus
pásztorok, akik véleményeikben elmulasztják ennek az árnyalt és kipróbált
erkölcsi tanításnak megfelelően felvázolni a katolikusok jó lelkiismerettel
vállalható lehetőségeit az önvédelemre, félrevezetik a rájuk bízottakat.
a fegyverek alkalmazhatóságáról, és a halálbüntetésről. Az olyan katolikus
pásztorok, akik véleményeikben elmulasztják ennek az árnyalt és kipróbált
erkölcsi tanításnak megfelelően felvázolni a katolikusok jó lelkiismerettel
vállalható lehetőségeit az önvédelemre, félrevezetik a rájuk bízottakat.
A TÖRVÉNYES ÖNVÉDELEM
2263 A személyek és társadalmak törvényes önvédelme nem jelent kivételt az ártatlanok
megölésének, a szándékos emberölésnek tilalma alól. "Amikor valaki önmagát védi, a
tettből két következmény származhat: az egyik a saját életének megőrzése,
a másik a támadó megölése." "Semmi nem tiltja, hogy egy cselekedetnek két hatása
legyen, melyek közül csak az egyik szándékolt, a másik szándékon kívüli."
megölésének, a szándékos emberölésnek tilalma alól. "Amikor valaki önmagát védi, a
tettből két következmény származhat: az egyik a saját életének megőrzése,
a másik a támadó megölése." "Semmi nem tiltja, hogy egy cselekedetnek két hatása
legyen, melyek közül csak az egyik szándékolt, a másik szándékon kívüli."
2264 Az önmagunk iránti szeretet az erkölcsiség alapvető principiuma marad.
Törvényes tehát, hogy a saját élet megőrzéséhez való jogot érvényesítsék. Aki a saját
életét védi, nem követi el az emberölés vétkét, még ha arra kényszerül is, hogy támadójára
halálos csapást mérjen:
Törvényes tehát, hogy a saját élet megőrzéséhez való jogot érvényesítsék. Aki a saját
életét védi, nem követi el az emberölés vétkét, még ha arra kényszerül is, hogy támadójára
halálos csapást mérjen:
Ha valaki a saját élete megvédésére nagyobb erőt alkalmaz, mint szükséges, a tette nem
megengedett. Ha azonban mértékkel veri vissza az erőszakot, a védekezés megengedett (...).
Nem szükséges az üdvösséghez, hogy az ember elmulassza az arányos védekezést azért,
hogy elkerülje a másik megölését: mert a saját életére jobban kell vigyáznia, mint a másikéra.
megengedett. Ha azonban mértékkel veri vissza az erőszakot, a védekezés megengedett (...).
Nem szükséges az üdvösséghez, hogy az ember elmulassza az arányos védekezést azért,
hogy elkerülje a másik megölését: mert a saját életére jobban kell vigyáznia, mint a másikéra.
2265 A törvényes önvédelem nemcsak jog, hanem súlyos kötelezettség is lehet azok
számára, akiknek mások életét kell védeniük. A közjó védelme megköveteli,
hogy a jogtalan támadót ártalmatlanná tegyék. Ezen a jogcímen a közhatalom törvényes
birtokosainak joga van a fegyver használatára is, hogy a gondjaikra bízott polgári
közösség jogtalan támadóit visszaverjék.
számára, akiknek mások életét kell védeniük. A közjó védelme megköveteli,
hogy a jogtalan támadót ártalmatlanná tegyék. Ezen a jogcímen a közhatalom törvényes
birtokosainak joga van a fegyver használatára is, hogy a gondjaikra bízott polgári
közösség jogtalan támadóit visszaverjék.
2266 A közjó védelme követelményének megfelel az állam erőfeszítése annak
érdekében, hogy az emberi jogokat és a polgári együttélés alapvető szabályait
sértő magatartásformák terjedését megfékezze. A törvényes közhatalomnak joga
és kötelessége a vétség súlyosságával arányos büntetés kiszabása. A büntetésnek
elsősorban a bűn által okozott rendzavarás helyreállítása a célja. Amikor a büntetést
a vétkes önként elfogadja, a büntetés engesztelő értelmet is nyer. A büntetés azonfelül,
hogy védi a közrendet és óvja a személyek biztonságát, gyógyító célzatú is: amennyire
lehetséges, hozzá kell járulnia a vétkes megjavulásához.
érdekében, hogy az emberi jogokat és a polgári együttélés alapvető szabályait
sértő magatartásformák terjedését megfékezze. A törvényes közhatalomnak joga
és kötelessége a vétség súlyosságával arányos büntetés kiszabása. A büntetésnek
elsősorban a bűn által okozott rendzavarás helyreállítása a célja. Amikor a büntetést
a vétkes önként elfogadja, a büntetés engesztelő értelmet is nyer. A büntetés azonfelül,
hogy védi a közrendet és óvja a személyek biztonságát, gyógyító célzatú is: amennyire
lehetséges, hozzá kell járulnia a vétkes megjavulásához.
2267 Az Egyház hagyományos tanítása -- a tettes kilétének és felelősségének teljes
bizonyítását föltételezve --nem zárja ki a halálbüntetéshez folyamodást olyan esetekben,
amikor ez az egyetlen járható út az emberek életének hatékony megvédésére a jogtalan
támadóval szemben.
bizonyítását föltételezve --nem zárja ki a halálbüntetéshez folyamodást olyan esetekben,
amikor ez az egyetlen járható út az emberek életének hatékony megvédésére a jogtalan
támadóval szemben.
Ha pedig a vérontás nélküli eszközök elegendők a támadó elleni védekezésre és a
személyek biztonságának megőrzésére, a hatalom ezekre az eszközökre
korlátozódjék, mert ezek jobban megfelelnek a közjó konkrét javainak és inkább
összhangban állnak az emberi személy méltóságával.
személyek biztonságának megőrzésére, a hatalom ezekre az eszközökre
korlátozódjék, mert ezek jobban megfelelnek a közjó konkrét javainak és inkább
összhangban állnak az emberi személy méltóságával.
Napjainkban ugyanis, mivel az állam olyan lehetőségekkel rendelkezik, melyekkel
hatékonyan tudja büntetni a bűntényt, ártalmatlanná téve elkövetőjét, anélkül, hogy
véglegesen megfosztaná a jobbulás lehetőségétől, a tettes kivégzésének szükséges
volta "immár nagyon ritka, ha egyáltalán előfordul".
hatékonyan tudja büntetni a bűntényt, ártalmatlanná téve elkövetőjét, anélkül, hogy
véglegesen megfosztaná a jobbulás lehetőségétől, a tettes kivégzésének szükséges
volta "immár nagyon ritka, ha egyáltalán előfordul".
http://katolikusvalasz.blogspot.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.