2016. szeptember 20., kedd

Elég a polkorrektből!

Ezt tanítja az Egyház terrorizmus elleni fegyveres harcról

Íme a Katolikus Egyház Katekizmusában található tanítás a jogos önvédelemről, 
a fegyverek alkalmazhatóságáról, és a halálbüntetésről. Az olyan katolikus
pásztorok, akik véleményeikben elmulasztják ennek az árnyalt és kipróbált
erkölcsi tanításnak megfelelően felvázolni a katolikusok jó lelkiismerettel
vállalható lehetőségeit az önvédelemre, félrevezetik a rájuk bízottakat.

A TÖRVÉNYES ÖNVÉDELEM 

2263 A személyek és társadalmak törvényes önvédelme nem jelent kivételt az ártatlanok
megölésének, a szándékos emberölésnek tilalma alól. "Amikor valaki önmagát védi, a 
tettből két következmény származhat: az egyik a saját életének megőrzése, 
a másik a támadó megölése." "Semmi nem tiltja, hogy egy cselekedetnek két hatása 
legyen, melyek közül csak az egyik szándékolt, a másik szándékon kívüli."

2264 Az önmagunk iránti szeretet az erkölcsiség alapvető principiuma marad.
Törvényes tehát, hogy a saját élet megőrzéséhez való jogot érvényesítsék. Aki a saját 
életét védi, nem követi el az emberölés vétkét, még ha arra kényszerül is, hogy támadójára
 halálos csapást mérjen:
Ha valaki a saját élete megvédésére nagyobb erőt alkalmaz, mint szükséges, a tette nem
megengedett. Ha azonban mértékkel veri vissza az erőszakot, a védekezés megengedett (...).
Nem szükséges az üdvösséghez, hogy az ember elmulassza az arányos védekezést azért,
hogy elkerülje a másik megölését: mert a saját életére jobban kell vigyáznia, mint a másikéra.

2265 A törvényes önvédelem nemcsak jog, hanem súlyos kötelezettség is lehet azok 
számára, akiknek mások életét kell védeniük. A közjó védelme megköveteli,
hogy a jogtalan támadót ártalmatlanná tegyék. Ezen a jogcímen a közhatalom törvényes
birtokosainak joga van a fegyver használatára is, hogy a gondjaikra bízott polgári
közösség jogtalan támadóit visszaverjék.



2266 A közjó védelme követelményének megfelel az állam erőfeszítése annak
érdekében, hogy az emberi jogokat és a polgári együttélés alapvető szabályait
sértő magatartásformák terjedését megfékezze. A törvényes közhatalomnak joga 
és kötelessége a vétség súlyosságával arányos büntetés kiszabása. A büntetésnek 
elsősorban a bűn által okozott rendzavarás helyreállítása a célja. Amikor a büntetést
a vétkes önként elfogadja, a büntetés engesztelő értelmet is nyer. A büntetés azonfelül,
hogy védi a közrendet és óvja a személyek biztonságát, gyógyító célzatú is: amennyire 
lehetséges, hozzá kell járulnia a vétkes megjavulásához.

2267 Az Egyház hagyományos tanítása -- a tettes kilétének és felelősségének teljes
bizonyítását föltételezve --nem zárja ki a halálbüntetéshez folyamodást olyan esetekben, 
amikor ez az egyetlen járható út az emberek életének hatékony megvédésére a jogtalan 
támadóval szemben.
Ha pedig a vérontás nélküli eszközök elegendők a támadó elleni védekezésre és a
személyek biztonságának megőrzésére, a hatalom ezekre az eszközökre
korlátozódjék, mert ezek jobban megfelelnek a közjó konkrét javainak és inkább
összhangban állnak az emberi személy méltóságával.
Napjainkban ugyanis, mivel az állam olyan lehetőségekkel rendelkezik, melyekkel 
hatékonyan tudja büntetni a bűntényt, ártalmatlanná téve elkövetőjét, anélkül, hogy 
véglegesen megfosztaná a jobbulás lehetőségétől, a tettes kivégzésének szükséges 
volta "immár nagyon ritka, ha egyáltalán előfordul".

http://katolikusvalasz.blogspot.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Kukkants be egy apácazárdába! Több száz éve senki sem látta, mi van belül

Olyan dolgot osztunk meg veletek, ami Magyarországon eddig még sosem volt látható. Az alábbiakban több olyan videót közlünk, mely megal...

Népszerű bejegyzések