 |
| Katolikus nővér az újszülött osztályon |
A »Wiener Kirchenblatt« 1930-ban e kis cikket közölte:
Alkonyodott. Nagynénim és én aggódva álltunk az ablakban és vártuk nagybácsimat. És akkor láttunk két rendőrt befordulni a sarkon és házunk felé sietni. Ijedten futottunk ki eléjük. Röviden jelentették, hogy nagybácsimat elgázolta egy autó s a kórházban fekszik. Egész éjjel nem hunytuk le szemünket. Kora reggel a kórházba siettünk.
Nagybácsim bekötözött fejjel feküdt az ágyon. Lázában nem ismert meg; a szerencsétlenség következtében agyrázkódást szenvedett.
Mindennap meglátogattuk. A bácsi javulás helyett egyre rosszabbul lett s végre a nővér értesített minket, hogy feladják neki a szent kenetet. Mi a Szűzanyához fordultunk. És íme, attól a naptól kezdve betegünk állapota javulásnak indult. Két és fél hónap múlva elhagyhatta az ágyat.
(Dr. Oberhammer Kelemen: Példák az életből. Fordította Kertész Kálmán. Budapest, 1934. Szent István Társulat-Stephaneum Nyomda Rt. Nihil obstat. Dr. Michael Marczell, censor dioecesanus. Nr. 3338/1934. Imprimatur. Strigonii, die 24. Octobris 1934. Dr. Julius Machovich, vicarius generalis. 302. old.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.