„De van nálunk is egy bestiális káromkodó s a Fölségessel szemben teljesen blazirt költő, Ady Endre, aki minden eszményt lehúzott s bemocskított: Istent, a Szentháromságot, a Szentlelket, Krisztus Urunkat, Szűz Máriát, a hazát, a nemzetet, a nőt; „ki a megtestesült önteltség és elkapatottság... Költő, aki a kulturált Európában hímként él, mint valami őserdőben s nőstényszag után iramodik” (Ifj. Zulawski Andor: Írás Adyról). S nemcsak nőstényszag után iramodik, hanem valóságos szadizmus űzi mindennek, ami szent és nagy, bemocskolására.”
Prohászka Ottokár
(Prohászka Ottokár: Az erkölcsi válság. Prohászka Ottokár Összegyűjtött Munkái. Szerk.: Schütz Antal. Budapest, 1927. Szent István Társulat, 22. kötet. Iránytű. Nihil obstat. Nr. 2844. Dr. Theophilus Klinda, censorum praeses. Imprimatur. Satrigonii, die 3. Augusti 1929. Dr. Stephanus Breyer eppus, vic. gen. ad int. 326.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.