„A világban helytállani, előrehaladni, emlegettetni, szenvedni a hírtől, emberektől, mindennaptól, másfelől a kötelesség és munka bódulatába szédülni: az önmegtagadásnak szakadatlan, izzó alkalmai ezek. Mosolyogni a világban és a világon, de belül: sírni életünk és az emberek fölött. Az élet bántásait észre nem venni és hallgatni, hallgatni, jót mondani.”
Bálint Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.