A költő szerint a sötétség rokona a halálnak. Magunk is tapasztaltuk, hogy pl. a bombatámadások alkalmával mily nyomasztó a teljes sötétség. A beomlott házak alól kihúzott emberek vallomása szerint a legszörnyűbb a teljes sötétség volt. Börtönökben a legkonokabb ember is megtörik, ha 3-4 napra sötét zárkára ítélik.
Milyen is lehet a pokol, ahol Jób szavaival élve „halálárnyék, zűrzavar és örökös iszonyat lakozik”. (10, 22.)
A pokol sötétségével bizonyos megkötöttség és szabadságban erős gátlás jár együtt, hasonlóan, mint a vakságnál. Ezt a megkötöttséget, leláncolást és lebilincselést is többször említi a Szentírás.
D’Annunzio a „Notturno” c. regényében közli, hogy repülőgépe lezuhant a harctéren. Ő maga kórházba került, ahol teljes sötét szobába helyezték és orvosai feltétlen mozdulatlanságot rendeltek számára, hogy szeme meggyógyuljon. De a beteg nem bírta ki. Inkább kész volt még szeme világát is elveszteni, mint teljes mozdulatlanságban maradni. Pedig nála csak néhány napról volt szó. És a pokolban?
A Szentírás a pokol büntetései közül a „férget” is említi. (Iz. 66, 24; Judit 16, 21.)
De míg a hittudósok túlnyomó többsége a pokoli tüzet valóságosnak tartja, addig a „féreg” szót valamennyi jelképesen, képletesen értelmezi. Maga Krisztus Urunk is csak egyetlen alkalommal használta a „féreg” szót (Márk 9, 43. és 47.), „amely meg nem hal”. De itt is csak idézni látszik Izaiás próféta szavait. (66, 24.)
A féreg a rossz lelkiismeretet jelenti, ennek mardosó, rágódó, kínzó fullánkját.
Míg a tűz (a feltámadás után) inkább a testet kínozza, addig a „féreg” inkább a lelket."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.